Húsvét

Boszorkánynak öltözött kislányok

A finn húsvét hagyományában Jézus feltámadásának és a tavasz érkezésének ünnepe ötvöződik. A templomokban és gyülekezetekben a húsvéti ünnepkör virágvasárnap kezdőd hangversenyek, színdarabok, körmenetek és istentiszteletek formájában. Virágvasárnap a kislányok boszorkánynak öltözve járják a házakat és feldíszített barkaágakkal csapkodják meg az ottlakókat sikert és jólétet kívánva, édességet és pénz várva. A húsvéthoz hozzátartozik a tálkában csíráztatott fű, a közeledő tavasz szimbóluma, valamint a magyarok számára is ismerős nyuszik és kiscsibék. Az ünnepi asztalra bárányból készült ételek kerülnek. A desszertként kínált, malátából és rozslisztből készült sűrű, fekete mämmi meglehetősen bizarr látvány a külföldiek számára. Az ország lakosságának egy százalékát kitevő ortodoxoknak a húsvét az év legfontosabb ünnepe.

Vappu

A finn vappu vidám tavaszünnep annak ellenére, hogy olykor még eshet a hó is, sőt, a Lappföldön még tart a síszezon. A vappu előestéje és napja (május elseje) Finnországban a munkásság, a diákság és a tavasz karneválja. A vappu hagyományai közé tartoznak a felvonulások a nagyobb városokban, az egyetemisták kórusainak fellépései, szobrok feldíszítése az egyetemisták egyensapkájával, és a pezsgő bőséges fogyasztása. Az ünnep hangulatát a fúvószenekarok, valamint az álarcok, léggömbök fokozzák. Az ünnep hagyományos ételei a különféle fánkok. Az ünnep reggelén a családok és baráti körök gyakran jönnek össze közös villásreggelire.

Anyák napja

Az anyák napja megünneplése Finnországban a XX. század elején kezdődött amerikai hatásra, de hamarosan hivatalos ünnepnappá vált. Ezt a rendkívül családközpontú ünnepet május második vasárnapján ünneplik. Az édesanyák ezen a napon az ágyukba kapják a reggeli kávét, gyermekeik virággal és apróbb ajándékokkal kedveskednek nekik. Az anyák napja hivatalos zászlósünnep. Évente néhány édesanya állami kitüntetésben részesül ezen a napon.

Juhannus

A juhannus Keresztelő János emlékének szentelt egyházi ünnep, amely a Johannes név régi kiejtésmódja után kapta nevét. Az éjféli nap, a finn zászló, a fény és a nyár ünnepe, amelyet a június 24-hez legközelebb eső hétvégén ünnepelnek. A juhannushoz számos hiedelem és varázslás kapcsolódik, amelyek a terméssel vagy pártalálással kapcsolatosak. 

Akár esik, akár fúj, Finnországban juhannuskor nyár van. Ilyenkor kiürülnek a városok, a baráti társaságok a nyaralókban gyűlnek össze szaunázni, grillezni és csónakázni. A juhannushoz elválaszthatatlanul hozzátartoznak a máglyák, amelyek manapság egész Finnországban elterjedtek, bár eredetileg csupán az ország keleti részén voltak szokásban. Az Åland-szigetek legismertebb hagyománya a juhannuspóznák állítása. Manapság az ünnepi hétvégén számos zenei fesztivált rendeznek, amelyek Finnország minden részéből vonzzák a fiatalokat közös bulizásra.

A függetlenség napja

A finnek december 6-án ünneplik az ország függetlenné válását. A hivatalos állami ünnepen emlékeznek meg az ország függetlenségéért vívott harcokban elesettekről is. A hivatalos ünnep az állami zászló ünnepélyes felvonásával kezdődik Helsinkiben, a Tähtitorninmäki-dombon, ezután ünnepélyes istentiszteletre kerül sor a székesegyházban, melyen a köztársasági elnök is részt vesz. A honvédség díszszemlét rendez valamely helyőrségi városban.

A függetlenség napján több ezer tartalékost és hivatásos állományút előléptetnek. Egész nap lobognak a zászlók, este pedig két kék-fehér gyertya ég az ablakokban. A köztársasági elnök ünnepi fogadást rendez, amelyet a televízió is közvetít. A közvetítésnek évente mintegy kétmillió nézője van. A fogadásra a politikai élet képviselői, diplomaták, egyházi vezetők, élsportolók kapnak meghívást, díszvendégként természetesen jelen vannak az ország háborús veteránjai is.

Karácsony

A finn karácsony nem csupán a szenteste és az azt követő két ünnepnap. A karácsonyi ünneplés már egy hónappal korábban, ádvent első vasárnapján megkezdődik. Míg korábban az ádventi hetek a csendes várakozás ideje voltak, manapság számos kiskarácsonyi ünnepélyt rendeznek a munkahelyeken és baráti társaságokban. A nyugalom nem jellemző a családi készülődésre sem: a családanyák rengeteg élelmiszert vásárolnak az ünnepekre és saját kezűleg készítik el az ünnepi finomságokat a mézeskalácstól a karácsonyi mustárig. Természetesen a karácsonyi ajándékok beszerzése vagy elkészítése, a képeslapok megírása is hozzátartozik az előkészületekhez. Ráadásul Finnországban is minden háziasszony úgy véli, hogy a lakásnak ragyognia kell, mire a fenyőt behozzák a szobába.

Karácsony táján a finnek többsége elmegy templomba: a templomokban összejöveteleket szerveznek, amelyeken a legszebb karácsonyi dalokat lehet énekelni, szenteste és karácsony ünnepén istentiszteletek vannak. A templomlátogatással egybekötve a finnek megemlékeznek elhunyt hozzátartozóikról, sírjukon gyertyát gyújtanak. Karácsony második napja a hagyományosan a rokonlátogatás napja, finomságoktól roskadozó asztal mellett találkoznak rokonok, barátok.

Újév

A finnek baráti körben szilvesztereznek otthon vagy éttermekben. A karácsonyi ünnepek után az ételválaszték kicsit könnyedebb, mindenesetre a virsli és a krumplisaláta nem hiányozhat a választékból. Pezsgősüvegek pukkanása jelzi az éjfél beköszöntét. Az újévi hagyományokhoz tartozik az ólomöntés, valamint a különféle fogadalmak, mint pl. a dohányzásról, alkoholról, vagy túlzott édességfogyasztásról való leszokás. A nagyobb városok látványos tűzijátékokat szerveznek. Újév napján a köztársasági elnök beszédet mond a televízióban, amelyben összefoglalja az elmúlt év eseményeit, és szól a küszöbön álló év várakozásairól.

Télapó 

A Télapó manóival

A finn gyerekek nagyon szerencsések, hiszen személyesen  találkozhatnak az egyetlen igazi Télapóval, Joulupukkival, aki tudnivaló, hogy a Lappföldön, a Fülhegyen lakik. A 483 méter magas Fülhegy félreeső fekvése lehetővé teszi, hogy a Télapó feleségével és manóival zavartalanul folytathassa titokzatos életét, készítse a karácsonyi ajándékokat és kipihenje az elmúlt karácsony fáradalmait.

Magyar kollégájával, a Mikulással ellentétben, a pirosruhás, hófehér szakállú finn Télapó december 6-án nem dolgozik. Ez a nap ugyan Finnországban is ünnepnap, de egészen más ok miatt: Finnország függetlenségének napja, a legfontosabb nemzeti ünnep. A Télapó tehát szenteste, december 24-én osztogatja ajándékait. Szorgos manócsapat segíti munkájában, ajándékokkal teli szánját fürge rénszarvasok repítik, hogy minél több otthonba eljuthasson.