Azonban számomra kétségbevonhatatlan tény: a Formula-1, a sorozat, az elmúlt több mint 60 esztendő, a sportolói nagyság, a technika és az innováció egyértelmű eredményei, szóval az egész sportág, a cirkusz (jómagam ezt a szót nem szeretem használni egy sportágra, amely az egész világ által ismert és elismert sztárokat nevelt) rám is komoly hatással van és volt korábban is. Éppen ezért nagy tisztelettel közelítettem meg a most kezdődő munkát. Amúgy sem vagyok – legalábbis az elmúlt  10 évemet tekintve semmiképpen sem – olyan riporter, akit hidegen hagynak a tények. Szeretem tudni, hogy miről beszélek, éppen ezért sok időt töltök azzal, hogy a szükséges információkat megszerezzem és azokat, meglátásom és szakmai ízlésem szerint tálalhatóvá tegyem. Legyen szó vízilabdáról, MotoGP-futamokról és –idényekről, vagy éppen egy téli olimpia gyorskorcsolya versenyeiről.

Azonban ilyenre még nem volt példa, mint amit most, a Formula-1-es közvetítésre való felkészülés közben megtettem. Negyvenegy futamot néztem meg teljes egészében, és így, utólag bevallom: végtelenül jó volt. Élveztem! Az eindhoveni vízilabda Eb két hete alatt pl. naponta egyet, pontosabban pár naponta, mert a „nézési technikámmal” egy-egy futam megtekintése volt, hogy három napot vett igénybe. Szóval, 15 nap alatt közvetítettem 14 vízilabda meccset és megnéztem 10 Formula-1-es futamot. Sajátos rekord, talán mondhatom így…

Mindezt úgy, teszem hozzá, hogy természetesen sok versenyt korábban élőben is láttam az elmúlt években.

Igaz, munkámból adódóan, sporttal foglalkozó emberként a hétvégéket ritkán töltöm otthon. Sokszor szerkesztek, műsort vezetek, közvetítek, szóval dolgozom, és ezek a beosztások nincsenek tekintettel az F1-es versenynaptárra. Most, hogy újra az MTVA közvetíti a futamokat, már tekintettel vannak, lesznek erre.  Egy szó, mint száz: sok futamot csak úgy láttam korábban, hogy megnéztem a rajtot, majd a közepén tíz percet és a végén a befutót, mert közben rohannom kellett ide-oda. Most nem így volt. Ültem, figyeltem és rájöttem újra: varázslatos a technikai sportok királykategóriája, a Formula-1.

Szóval túl vagyok a teljes 2011-es idényen, 14 futamot láttam a varázslatos fináléval záruló 2010-es évadból és a „maradékot” a 2009-es szezonból. Mindegyik versenyt kijegyzeteltem, fél-, egyoldalas „memókat” készítettem róluk, amelyeket egyébként a melbourne-i hétvégén, sőt, utána is egy-két napig összegzek. A futamokat nem egységként néztem végig: a felmerülő témák kapcsán utánanéztem személyeknek, csapatvezetőknek, szabályoknak, korábbi versenyeknek, szóval olyan témáknak, amelyek egy-egy sztori kapcsán felmerültek bennem és szerettem volna pontosan tudni, vagy egyáltalán szimplán csak tudni, hogy miről van szó. Így azonban egy-egy futam megtekintést ne 2 órásnak, jóval inkább 4-6 órásnak vegyétek, mert a csapatrádiós utasítások kapcsán, példának okáért a Youtube-on is eltöltöttem jó pár órát… Oh dear, oh dear.

A sportszabályzat korábbi verziójának és új, 2012-es változatának soraival is elbíbelődtem, de legkedvesebb szórakozásom – legalábbis az elmúlt hetekben – a képfelismerő játék volt. Az Autosport.com, a PlanetF1 és az F1live oldalakon a tesztek alatt, után a fotókat böngésztem: ki van a képen, milyen gumin, ki a csapattársa, ki volt a csapattársa, és még néhány érdekesség… ebben a sorrendben „edzettem” az élő közvetítésre. Ott egész jól ment – de más lesz egyenes adásban. A végignézett futamok alapján ugyanis megfogadtam, hogy az első egy-két versenyen óvatos leszek, és támaszkodni fogok Wéber Gabira.

Gábor amúgy is nagy segítségemre volt már az elmúlt hetekben, akár szabályértelmezésről, akár technikai kérdésekről, vagy éppen a régmúltról volt szó, és biztos vagyok benne, hogy ez a jó közös munka megmarad közöttünk a futamokon is. Remekül megértettük egymást a szakmai kérdésekben, hasonlóan láttuk kettőnk szerepét, feladatát, ennek megfelelően hamar megtaláltuk a közös hangot. Olyan szempontból egyébként szerencsésnek vallom magam, hogy a páros közvetítések műfajában a kipróbáltabb emberek, riporterek közé tartozom.

Évekig közvetítetem a Formula-1-et Palik Lacival, a MotoGP-t Haraszti Ádámmal, a vízilabdát Kemény Fecsó bácsival, vagy éppen a téli olimpiáról Szántó Dáviddal – szóval, sokakkal. De ennek ellenére izgatottan várom a melbourne-i és sepangi pénteket és szombatot, de legjobban a vasárnapot. Mert az Albert Parkból, vagy épp Kuala Lumpurból egyenes adásban Formila-1-es futamot közvetíteni… Ez rengeteg ember álma, köztük az enyém is. Szeretném, sőt: ezért dolgoztam az elmúlt három hónapban, december közepétől, hogy mindez érződjön a közvetítés során.

Formula.hu