Megírtam a 2005-ös Magyar Nagydíj egyik beszámolójában, hogy Juan Pablo Montoya vélhetően elengedte Kimi Räikkönent a pálya első szakaszán. Kívülről legalábbis így nézett ki a dolog, plusz annak tudatában, hogy a rajthoz felsorakozáskor megsérült az autója, talán szóltak is a fülére, hogy adja át a helyét. És jöttek is a levelek: „Te rohadt Montoya buzi” – stb. stb. és hozzávetőlegesen ez volt a legkedvesebb és egyben legintelligensebb levél is. Aztán ott voltak a helyzetek, ha épp nem a legelőnyösebb kép került ki a finnről. Összeesküvés-elméletek hada zúdult a fejünkre, miért is akarjuk lejáratni a finnt. Miért teszünk ki komoly képet róla, ha a nevetősek annyival szebbek… stb. LEJÁRATÁS, ÁRULÁS vagy amit akartok épp.

Szóval nem lesz könnyű a helyzet, mert akit ennyire szeretnek, azt legalább ennyire utálják is. Bár ahhoz, hogy ez az oldal előtérbe kerüljön, kellene egy versenyképes autó is, és kellene, hogy legyűrje mondjuk Alonsót, aki mondjuk épp megnyerné első ferraris világbajnoki címét, de Kimi megakadályozná ebben.

Most az ellen, a motiváltság hiányát dugdossa a fanok orra alá, noha Kimi épp a visszatérése kapcsán készült videóban is bizonygatta, hogy ha nem lenne motivált, akkor nem lenne itt. És ami még fontosabb, marhára nem érdekli, hogy ki mit mond :)

Ez egyébként az egyik legnagyobb vonzereje. Mármint az, hogy nem túlzottan érdekli, hogy ki mit gondol, és ez így is van rendjén. A gondolat rosszabb, mint a vírus – mondták az egyik hollywoodi filmben nemrég, és ez egy igazán jól eltalált mondat. Én is így gondolom. Egyetlen gondolat képes tönkretenni mindent, és így tehát egyetlen gondolat kizárása is sikerre vihet akár.

Szóval nem kell itt morfondírozni, noha épp egy gondolat bánt engemet. No nem nagyon, de erre alapoztam anno Kimi hozzáállását. Avagy annak hiányát.

Emlékszünk ugye, amikor még a McLaren többször robbant fel, mint az időzített Color Star tévék. Nos, akkor még Kimi cím nélküli jégtörő volt, ám mikor révbe ért, kijelentette, hogy nem fogja gyűjtögetni a világbajnoki címeket. Az ő neve ott van a listán, elérte, amit akart. Ekképpen is látszott dolgozni – ej, mi a kő… mármint mit dobáltok felém? – 2007 után. Valóban motiválatlannak tűnt. Mintha harcképtelenné vált volna.

Bízom benne, hogy nem így tér vissza. Meggyötört katonának tűnt a 2008-as Német Nagydíjon is, miközben figyeltem, hogy ne menjek túl közel hozzá, hiszen épp nem régen küldte át az egyik fotóst a saját batyuján, miután az túl közel ment hozzá. Már-már én is látni véltem, ahogy repülök, bár nehezen mozdítana ki az egyensúlyomból, de azért ki tudja… :) Jobb félni, mint megélni, amit szegény fotós… Szóval éreztem a feszültséget, amikor a közelébe mentem, miközben ő a többiekkel ellentétben egy teljesen más úton, sisakkal a fején lépett le a kvalifikáció és a futam végén. Abszolút elkerülve a sajtót. Engem viszont nehezen ;)

De a lényeg, hogy visszatért! Izgatottan várom, hogy mire lesz képes, mert hihetetlen tömegeket vonz, és érdekes személyiség. Jó volt látni anno a Montoya elleni csatáit. Emlékezetes számomra a hungaroringi valamint a német esetük, de szép volt, amikor az olajfoltot követve full gázon hajtott a füstbe bátran, Jégemberhez méltóan.

Szóval a nyári hőségben lesz egy kis hűsítő frissesség a Formula—1-ben!

Várjuk!

motorsportal.hu