1950-től…

A Svéd Rali történelme 1950-ben kezdődött. Első évében ’Midnight Sun’ néven futott a verseny, legalábbis az első évében. Az első verseny győztese egy valódi amatőr, Pehr Fredrik Cederbaum volt, aki a saját BMW 327/328-as autójával indult el a viadalon. Ez a gyártók figyelmét is felkeltette a rali iránt.

Az első években a verseny kiindulási helyszíne sokszor változott: Stockholm, Gothenburg, Falsterbo és Sundsvall is pályázott a start helyszínére. Amikor a rali újraindult Karlskogaból rajtoltak, majd ettől kezdve ugyanazon az útvonalon haladtak egészen a célig, a messze északon található Kirunáig.

A második évtől kezdve a táv 2700 km-t tett ki és a versenyzőnknek nem volt sok idejük pihenni. Azokban a napokban a biztonság nem szerepelt a prioritások között. A térkép követése volt a legfontosabb – ez volt az egyetlen információ a csapatok számára arról, hogy milyen nevű helyeken is kell áthaladniuk – de azt még ez a segédeszköz sem árulta el, hogy hogyan is érjenek célba.

1965

1965-ig hagyományosan nyáron kerültek megrendezésre a Svéd Rali-k, de ebben az évben az év leghidegebb időszakára, februárra tolták. Ezek után minden télen tartandó rali a Svéd Rali futammal vette kezdetét. Idáig még nem volt példa arra, hogy külföldi versenyző nyerte volna meg ezt a versenyt. Az első téli győztes páros Tom Trana és Gunnar Thermaenius voltak egy Volvo PV 544-el. A következő lépéssel született meg a „modern rali” Svédországban, 1967-ben: ettől az évtől kezdve az útvonalak, a kezdő helyszín és a cél ugyanazok maradtak.

A ’80-as évekig a rali egyre professzionálisabbá vált. Az autók elkezdték magukon hordozni a szponzorok logóit-neveit, a speciális szakaszok rövidültek, bár a teljes táv még mindig megütötte a 2000 km-t. A rali továbbra is éjjel-nappal tartott, minimális szünetekkel, de ez még mindig nem a Rali Világbajnokság volt. 1979-ben koronázták meg az első Rali Világbajnokot, aki a svéd Björn Waldegård volt, de ez nem jelentette azt, hogy ez a pilóta nyerte volna meg a Svéd Ralit is. Stig Blomqvist és Björn Cederberg hódították el a verseny trófeáját abban az évben, egy Saab 99 Turbóban.

1980

Az új korszak 1981-ben kezdődött el, amikor egy külföldi versenyző, a finn Hannu Mikkola a verseny történetében először egy négykerék-meghajtású autóval győzött a Svéd Ralin. Ez egy hatalmas áttörés volt a rali világában és onnantól kezdve többé nem versenyeztek se a Svéd Ralin, se a WRC-ben kétkerék-meghajtású autóval, mivel nem volt többé versenyképes. 1984-ben Stig Blomqvist megnyerte hetedik trófeáját, természetesen egy Audi Quattroval.

A következő évben a Peugeot is beszállt a versenysorozatba és az ő Peugeot 205 Turbo 16-os autójuk a következő néhány szezon domináns autójává avanzsált. Azonban a B csoport roppant gyors autóinál a biztonság nem volt a legjobb: néhány szerencsétlen baleset után 1987-ben új kategóriát hoztak létre és a csapat átlépett az A-csoportba. Ebben az évben történt az is, hogy először nyert meg egy bajnoki futamot egy japán autógyártó. A típus egy Mazda volt és első ízben vettek részt a Svédországi rali-futamon. De több siker is akadt szép számmal.

1990

1990-ben a rali elmaradt, de nem teljesen. Minden csapat és minden versenyző megérkezett Karlstadba és a szervezőnek kellett döntenie: a tél hiánya és a túl „puha” utak miatt a ralit törölték. Volt egy Sprint futam a tv-ben a bajnoki futam helyett, de ez a jövőben annyiból befolyásolta a ralit, hogy néhány szakasz helyszínét meg kellett változtatni, északabbra tolni. Például a Dalecarlia-i szakaszt, a népszerű Szuper Speciális Szakaszt Lugnet-nál, a Ski Stadiont Falunnál. Pár évvel később a hosszú összekötő szakaszok Falunban értek véget.

 Ez évtized a Mitsubishi évtizedévé nőtte ki magát: 1995-ben a svéd Kenneth Eriksson egy kétes győzelmet aratott az azonos autóval harcoló Tomi Makinen előtt. Azonban Tomi ezt jövőre megbosszulta, megnyerte a következő Svéd Ralit, majd ebben az évtizedben stílusosan még kettőt 1999-ig bezárólag.

2000

Az új évszázad új vezetőket és új autókat eredményezett. A Peugeot nagyon sikeresen tért vissza, a század első Svéd Raliját pedig a finn Marcus Grönholm nyerte meg egy Peugeot 206 WRC-vel.

2002-ben a Svéd Rali új formátummal Uddeholm Svéd Ralivá vált és további változtatások is történtek: a verseny kezdete és vége egyaránt Karlstadba került, de a központ és a szolgáltató-park a hagforst-i repülőtéren kapott helyet. Ez volt a népszerű Hagforst Sprint. A szakaszok közel voltak egymáshoz és a nézőkhöz egyaránt.

Azonban még ekkor sem volt olyan nyertese a futamnak, aki ne Skandináv lett volna. Ez a tendencia egészen 2004-ig állt fent, amikor is a skandinávok nem tudták megvédeni a területüket: a francia Sebastien Loeb és navigátora, Daniel Elena Citroën Xsara WRC-jükkel nyerte meg a versenyt. A következő év a „norvég feltámadás” ideje volt. Petter Solberg és Phil Mills vette át a győzelmi trófeát 2005-ben, egy Subaru Impreza WRC volánjának büszke tulajdonosaként. 2006-ban pedig Stig Blomqvist kereken 40. Svéd Raliján indult el!

Ezután pedig lenyűgöző Ford győzelmek születtek a Svéd Ralin, kezdve azzal, hogy 2006-ban az elegáns Marcus Grönholm egy Ford Focus RS WRC 06-al megnyerte a versenyt, majd a következő évit is egy hasonló autóban. Azután a fiatal finn, Jari-Matti Latvala lépett be a Svéd Rali győzteseinek sorába egy Ford Focus RS WRC 07-el.

Ugyanebben az évben történt meg, hogy a rali főhadiszállását a jéghokis Löfbergs Lila Arena-ba helyezték át és a fő szervizpark Karlstad külterületére került.

2008 után egy év szünet következett a Svéd Rali történetében, de 2010-ben nagy sikerrel tért vissza a WRC-be. A hó, a jég, a nap a kék ég alatt rengeteg nézőt és szurkolót csábít ki a versenyre. Ebben az évben a nézők tanúi lehettek annak, hogy újra egy finn és újra egy Ford ér fel a csúcsra: Miko Hirvonen nyerte meg a versenyt.

2011

Sebastien Loeb 2010-ben hétszeres világbajnok lett, de Svédországban még mindig csak egyszer, 2004-ben tudott győzelmet aratni. Képes lehet-e 2011-ben megszerezni az újabb svéd trófeát?

Fordította: Noncsi - Saját fordítás: ha elviszed, tüntesd fel a forrást!